Kritizálni mindig is imádtak az emberek, hisz valószínűleg egyszerűbb más alkotását, életét, külsejét, munkáját lehúzni, mint szembenézni azzal, hogy az a valaki bizony elhúzott mellettünk. Megcsinált valamit, amire nem voltunk/vagyunk képesek. 

Amerikában például jellemzően úgy reagálnak ilyesmire az emberek, hogy:
- "Wow, hogy csináltad?"
Ezzel szemben nálunk  divatosabbak az alábbi verziók:
- "Biztos csak szerencséje volt, vagy benyalta magát."
- "Undorító, ahogy kinéz."
- "Tuti, hogy ezek mellett rémes anya, aki nem törődik a családjával."
- "Olyan hangja van, mint egy repedt fazéknak, mit keres ez itt."

Stb... függően attól, milyen helyzetről, teljesítményről vagy személyről van szó. 

Ahogy teret nyert életünkben az internet és a social média, a kritika sokkal keményebb mennyiségben és minőségben ömlik ránk - ha lehet azt egyáltalán minőségnek nevezeni, ami a weben folyik. 

Arctalan, névtelen senkiháziak húzzák le válogatás nélkül mindazt, amire valaki más büszke. Vagy csak éppen a külsejét.
Szimplán azzal a céllal, hogy tönkretegyék a napját. 
De nem egyszer hallottunk már olyan esetekről is, amikor fiatalok az öngyilkosságba menekültek az őket ért online kritika elől.
Még kimondni is durva, de rengetegen azért nem mernek belevágni valamibe, mert félnek a kritikától, szimplán az tartja vissza egy következtő lépéstől, egy nagy terv megvalósításától, hogy mások majd mit szólnak. 

Íme 4 tipp arra, hogyan kezeld a kritikát: 

1. Mindannyiunkat kritizálják, most is, ebben a pillanatban is.

Tudatosítsd magadban, hogy az emberek állandóan ítélkeznek feletted és kritizálnak. Azt, hogy hogyan nézel ki, hogyan beszélsz, milyen fórumon kommunikálsz, mit eszel, mit nem eszel, mi van rajtad, kiket olvasol, kiket nézel.
De! Ha őszinte vagy magadhoz, valószínűleg oda lyukadsz ki, hogy Te is gyakran kritizálod magad.

TIsztázzuk, ez bizonyos mértékben teljesen normális, és az emberi lét abszolút alap hozzávalója.

Emberi. Ergo nem fogsz tudni megszabadulni tőle. 

Gondolj a legeslegnagyobb sztárra, akit kedvelsz!
Valószínűleg emberek milliói követik és imádják őt az egész világon, mégis irdatlan mennyiségű kritikát kap, nap mint a nap.

Vagy fordítva, jusson most eszedbe egy olyan celebritás, akit egyáltalán nem bírsz. 
Te egy idegesítő nyikhajnak vagy hülye picsának tartod, aki nézhetetlen, hallgathatatlan, mégis valószínűleg óriás követőtáborral rendelkezik (különben nem lenne ismert ember), és több százan, ezren ismerik el a tevékenységét.

Tehát megegyezhetünk abban, hogy Te is kritizálsz, én is kritizálok, mindenki kritizál.

Ott van például a korábbi Eurovíziós győztes Conchita Wurst. Aki történetes egy szakállas nő. (WTF?!) 

És most jön a lényeg:
Emberek milliói lehülyebuzizták, undorodtak tőle, kritizálták, de ez nem fogja őt megállítani! 
Attól ő még kisestélyiben és magassarkúban végigturnézta a fél világot, lemezeket adott ki és egy valag pénzt megkeresett ezzel. 

Vagy például Leo DiCaprio sem adta fel a színészi pályáját azért, mert évekig nem kapott Oscart, helyette kritikát viszont bőségesen.
Még egy "aberki" is minden nap ott virít a TV-ben, pedig egy fél (egész) ország utálja. Mégsem hagyja abba a magamutogatást, sőt, virágzó üzletet épített az ismertségére.

Tehát. Kritizálni fognak, bármit csinálsz, de a lényeg, hogy ez nem gátolhat meg Téged semmiben! 

2. Minél nagyobban játszol, annál több kritikát fogsz kapni.

Egyértelmű.

Rozi nénit Karakószörcsögön valószínűleg csak a szomszédai kritizálják. 3-4 ember összesúgdos a háta mögött. Hogy gazos az udvara, hogy ugat a hülye kutyája, száraz a piskótája, vagy hogy milyen kardigánban ment a templomba. És ha ez Rozi néni fülébe eljut, lehet, hogy még el is pityeredik miatta.

Aki viszont tevékenységével sok embert szólít meg és nagyobb nyilvánosságot vállal, ennek a sokszorosát fogja kapni.
Itt újra képbe jön az internet, ahol számolatlanul lehet szórni (és kapni) a szitkokat. Mégpedig úgy, hogy nem kell felvállalni hozzá magunkat. 

És a kommentelőket, trollokat, a net nagy kritikusait, az önjelölt szakértőket egy másodpercig nem érdekli az, hogy a céltáblájuk milyen értéket teremtett, vagy hány ember életére van pozitív hatással. 
Nem érdekli őket a befektetett munka, sem az eredmény, csak azt keresik, mit, hol lehet lehúzni. 

Nézzünk egy konkrét példát. Ott van Rubint Réka.
Lassan egymilliós követőtábora van, tízezrek fogynak le a módszerével, vagy fedezik fel a mozgás örömét neki köszönhetően, mégis eszméletlen sárdobálást kap minden áldott nap. 

Kezdve a lófejűtől, a kitartott qrv@n át, egészen a férfitestű ocsmányságig kap mindent.
Ami a csodálatos benne, hogy ő már megtanulta ezt kezelni, pedig sacc per kábé, naponta ezerszer mondják neki, hogy xar ő, xar amit csinál, ő maga egy senki és egyébként is dögöljön meg.
Ugyanis a magyar troll szájából ez abszolút se nem túlzás, se nem ritka!
(Bele se merek gondolni, milyen lelki megpróbáltatásokon kellett végigmennie, mire ehhez hozzászokott.) 

Az elképesztően sikeres és (mégis) sokak által kritizált Rubint Réka.
Kép: rcnews.hu

Ez egyszerűen így működik. Minél nagyobb nyilvánosságot vállalsz, minél több embert szólítasz meg valamivel, amiben TE hiszel, annál több lesz a kritika is, amit bezsebelsz. Számolj vele!

A kritika egyébként nem más, mint a véleménynyilvánítás egyik formája.
Véleménye márpedig mindenkinek van, mégpedig általában olyan, amilyen maga az ember.

Sajnos, egyelőre a legtöbben még nem a napsugaras-rózsaszín ködben, boldogan viháncoló csillámpóni üzemmódban élnek, ennek megfelelően a véleményük sem virágillatú. Inkább büdös.

Pedig én hiszem, hogy mindenkiben meg lehetne találni a jót, és élhetnénk egy sokkal kevésbé kritikus világban is, de a legtöbb embernek egyelőre esze ágában sincs ezt keresni.

3. Válogasd meg, kinek a véleményére adsz

A legritkább esetekben történik olyan, hogy sikeres emberektől - akik valamit letettek az asztalra - kapsz kritikát.

Az a helyzet ugyanis, hogy ők azzal vannak elfoglalva, hogy építkezzenek, alkossanak, a munkájukkal szebbé és jobbá tegyék a világot, megoldásokat hozzanak mások problémáira.
Amikor valakinek ez teszi ki a napjait, nincs is ideje és egyáltaán attitűdje azzal foglalkozni, hogy másokat (sokszor ismeretlenül) kritizáljon.

Általánosságban kijelenthejtük, hogy a legnagyobb kritikusok azok az emberek, akik soha nem hoztak létre semmit, nem alkotnak, nem cselekednek.

Csak fújjognak. Nyamvadt fotelman-ek. Szájkaratésok.

Tehát mielőtt a szívedre vennél egy fájó kritikát, csak ezt kérdezd meg magadtól:

- Ki az, aki mondja? 
- Tényleg hagyom, hogy ilyen emberek hatással legyenek az életemre? Tönkretegyék a hangulatomat?

Ne hagyd! 

Téged milyen kritika ért, ami igazán kiborított? Írd meg a cikk alján kommentben, és azt is, szerinted hogyan lehet kezelni a sok negatív behatást!

Ha pedig történetesen olyan embertől kapsz kritikát, akinek a véleménye fontos számodra, akkor nyugodtan vedd komolyan. De ne úgy, hogy megsértődsz, vagy Dunának mész miattta, hanem nézd meg, hogy mit tanulhatsz belőle. 

Akár kérdezd meg az adott embert, szerinte mit csinálhattál volna másképp, jobban. Hisz a releváns kritikából szuperül lehet tanulni! És ezzel már el is értünk a negyedik ponthoz: 

4. A legtöbb kritika irreleváns

A legtöbb kritika nem konstruktív és nincs is különösebb értelme. Szimplán csak valaki véleménye.

Mondjuk egy barátod nem szereti a csokit. Akkor ez most azt jelentené, hogy a csoki nem jó?? Hát dehogynem! Nagyon is jó! Mármint baromi finom :) Tök mindegy, hogy ő mit gondol!

Továbbmegyek, összetöri a haverod véleménye a csoki szívét? Megrogyik tőle lelkileg? Baromira nem. Ugyanúgy él és virul (és csábítja kísértésre a diétázó nőket) továbbra is.

De nézzük meg ezt magunkra vonatkoztatva:
Ahogy mi sem értünk egyet mindennel és mindenkivel, úgy mások sem fognak velünk, és azzal, amit csinálunk. 
De ez így van jól!

Míg a helyi GyurmaGyurka fennhangon kritizálja a teltkarcsú nőket, addig más férfinek a világmindenséget jelenti egy kerekded hölgy. Számít annak a nőnek GyurmaGyurka véleménye? Hát nem szabad, hogy számítson!! Irreleváns.

Az is, hogy mit gondol, sőt, maga durci-Gyurci is.

Jusson eszedbe Neked is ez, ha kritizálnak! Kérdezd meg magadtól: 
- Számít nekem az ő véleménye? Más lesz tőle az életem? 

Segítek: NEM!

+1. Mielőtt kritizálnál bárkit

Jusson eszedbe: 

Ha valakit kritizálsz, azzal valójában nem őt jellemzed , hanem azt, hogy Te ki vagy.

De ez még nem minden!

Van a tarsolyomban még 3 szemléletmód, amik segítenek abban, hogy magasról... ;) 

Nézd meg ezt a videót és szabadulj meg a kritika és a negatív vélemények okozta stressztől:

Ha egyetértesz, és Te sem szereted az állandó károgókat, nyomj egy lájkot ide: 

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani, hátha másnak az életét is megkönnyíted vele! 

Nézd meg a Hétköznapi Hősnők videóit a YouTube-on! :) 

Benne vagy egy izgalmas kihívásban? Csatlakozz az 50 hét - 50 új szokás csoporthoz itt: 
https://www.facebook.com/groups/50.het.50.uj.szokas/

Téged milyen kritika ért, ami igazán kiborított? Írd meg kommentben és azt is, szerinted hogyan lehet kezelni a sok negatív behatást!

Ha szívesen megosztanád velünk a véleményed, vagy bármilyen kérdésed van, bátran kommentelj, vagy írj nekünk a hetkoznapihosnok.official@gmail.com email címre. Várjuk szeretettel az üzeneted! :)