Kétségbeesetten bámulod a telefonod.
Még mindig nem ír. Már megint nem... Az elmúlt napokban még elhitted, hogy jó lehet, hogy ő lehet az. És most úgy érzed, kiment minden erő a lábadból.
Újra egyedül köszönt Rád az este és tudod, hogy senki nem fogja reggel megkérdezni:
- Hogy aludtál Kincsem?
És utálod már az egészet. Utálod a TV műsort, utálod a pohár bort, ami lassan állandó vérvörös színû társad lett, utálod az önfejlesztő könyveket és szívbôl utálod a jógatanárod megüdvözült képét, ahogy lefele néző kutyában, égnek meredő s*ggel arról beszél, hogy szeresd magad és szeresd a tested.
Mi lenne, ha végre valaki más szeretné?
Eluralkodik Rajtad a boldogtalanság érzése.
Pedig annyi csodás dolog vesz körül, ami boldoggá tehetne. Most komolyan... mi a franc bajod van?
